Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fénylények

2013.10.01

 Fénylények

feny.jpg

 

Szemem kinyitom, ott táncolnak a plafonon,

láthatatlan fénylények, válaszolatlan kérdések.

Nem ismerem jellemük, merni kell, hogy megtegyük,

le kell győznöm félelmem, el kell most már engednem.

Gátlásokat lerakom, emelem a kalapom, búcsút intek,

örülök a jelennek, ők előttem minden nap megjelennek.

Adnom kell, hogy kaphassak a sok égi mannából,

nem futok el testem szerető ,ölelő két karjából.

Súgjátok meg, hogy mit tegyek, küldtetek már sok jelet,

nem figyeltem , eddig túléltem minden napomat,

túl szorosan húztam meg , a szeretet csapomat.

Érzelmeim ki kell, hogy mutassam, minden percemben.

Így találok majd megnyugvást, háborgó, lázadó lelkemben.

 

Éjszakai látomás 

sarga.jpg

 

Léptek, féltek, osontak az árnyak, éjszakai látomás

asztalon pohár, csorba, nem volt ott senki más.

Hallottam zajokat, háttérből, neszeket, felnézek

itt vannak, megjöttek, láthatatlan vendégek.

Érzem jelenük, átjárja testem, forró leheletet érzek

megjelentek lelki szemem előtt, zárt szemmel nézek.

Átjárja testem remegés, hallatszik távolból nevetés

nem látom ki kacag, de a falon gyorsan ott szalad

árnya sok angyalnak, kik kérik ne agyaljak, napi rémségen

ne mérgezzem tudatom, lássam meg ,emberben szépségem.

Hisz oly csodás dolgok vannak e gyönyörű életben

engedjem szabadon, érezzek, szárnyaljak lélekben.

Értsétek meg te is, cián testednek a félelem

Repülj magasan , ne nézz le, érezd azt, hogy létezem!

 

Dóró Sándor

Versei itt: https://www.facebook.com/pages/D%C3%B3r%C3%B3-S%C3%A1ndor-versei/216200501877440?fref=ts