Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mese vagy tudomány a tibeti asztrológia?

2010.01.11

 

Az asztrológia gondolata a lehető legszélsőségesebb érzelmeket váltja ki az emberekben. Egyesek vakon hisznek benne, és feltétel nélkül elfogadják, míg mások teljesen elvetik.

 

Kép

  

Egyesek szerint mese, tudományosan nem bizonyítható, és csak a nép félrevezetésére szolgál. Valóban, például a napilapokban megjelenő jóslatok általánosak, ugyanakkor azt sem tagadhatja senki, hogy a világmindenségnek szerves részeként állandó külső és belső környezeti hatások érnek és formálnak bennünket lakhelyünktől függően és attól függetlenül.

 

A behatások legnagyobb része észrevétlenül történik. Ám ami egy hétköznapi embernek látszólag nem jelent semmit, az egy indiai, kínai vagy tibeti asztrológusnak már nemcsak mond valamit, de egészen érdekes dolgok tárulnak fel előtte.

 

Mindhárom keleti rendszer évezredes megfigyeléseken alapul. Amíg a bolygók mozgására épített indiai asztrológia alig ismert szorosabb hazáján kívül, addig a kínai feng-shuiról, a harmonikus térrendezésről már sokkal többet tudnak. Végeredményben ez utóbbi is asztrológia, hiszen ennek középpontjában is a makrokozmosz hatása alatt élő egyén, mint mikrokozmosz áll.

 

Melyik volt előbb?

 

Ha a kínai válaszol, akkor a feng-shui, ám ha a tibetieket kérdezi az ember, szerintük természetesen az o asztrológiai rendszerük az idősebb. Számunkra valójában ez csak retorikus kérdés, hiszen nem ez a lényeg. Igaz, hogy a tibeti asztrológia gyökerei a múlt ködébe vesznek, s az is igaz, hogy egy rendkívül szövevényes rendszerről van szó, ami az indiai, a kínai asztrológia és a saját ősi rendszerük jól összegyúrt keveréke, ami a maga logikájával mégis szenzációsan eredményes.

 

Kép 

   

A tibeti naptár

 

A tibeti naptár a hold járására épül. Egy tibeti hónap 30 napból áll, ezért minden harmadik évben egy hónappal megtoldják az évet, és ezzel körülbelül behozzák az addigi naptári eltéréseket, és érik utol a külvilágot. Ez a hónap rendszerint az év legsikeresebb hónapjának a megismétlése. Mivel egy hold évben csak 354 nap van, így egyes napokat megdupláznak, másokat kihagynak. Régen Tibetben az állami főasztrológus készítette el a következő évi naptárt, ami igen fejlett matematikai és asztronómiai számításokon alapul. A tibeti hónapokat számozzák, viszont a hét napjait a napról, holdról és az öt látható bolygóról nevezték el.

 

Egy állatövi ciklus 12 évből áll. Az úgynevezett 60 éves ciklus a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egyéni "idő kerék" 60 év alatt kerül ismét alaphelyzetbe. Így a 60-ik életévében mindenki pontosan olyan alapállásba jut, mint születésének pillanatában volt. Ugyan születése nehézségeire senki sem emlékszik, a 60-ik év betöltése életünknek nemcsak fontos, de rendszerint emlékezetes mérföldköve és sokszor a gyökeres változások időszaka.

 

A tibetiek magától értetődőnek veszik, hogy ugyanaz az elem mindig két egymást követő állatjegyhez társul. Ezért van egyszer fa-majom, amit a fa-veréb követ vagy víz-egér, föld tigris, tűz tehén és fém kígyó, máskor meg tűz sárkány, fém veréb, víz disznó, föld kutya és így tovább. Az egymást követő elemi kettősséget polaritással különböztetik meg és az első évet plusznak (hímneműnek), a másodikat mínusznak (nőneműnek) minősítik. A születés pillanatának is megvannak az állatjegyei és a megfelelő elemei.

 

A tibeti asztrológiában az egyén tulajdonságainak a meghatározásában mindezek együttesen igen fontos szerepet játszanak. Egy személyes horoszkóp, azaz jellemrajz esetében az állatjegy és a születés száma közösen összegezi az illető alap jellemét, potenciális fejlődési képességét, egy adott párkapcsolat harmonikus vagy ellenséges dinamizmusát. Bizony nem kis feladat valakinek a jellemrajzát elkészíteni! Még akkor sem, ha a részletekben rejlő törvényszerűségek évezredes megfigyeléseken alapulnak és bizonyos jellegek állandóak.

 

-Smith-Mandala-

 

Forrás:

www.interno.hu