Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Anccsa: Búcsú az első évtől

2008.01.04

Eltelt egy év, amióta betoppantunk Hozzátok.

Tanításért, gyógyulásért: így van, Kedves Tanárok!

 

Csapongott az elménk, játszadozott vélünk,

Béla, Ricsi helyrerakták, Endre „varázsolt” nékünk.

 

Minden tanár bíztat minket: önmagaddal szembenézz!

Beleadja szívét, lelkét, ha nem figyelsz, a pillanat kárba vész.

 

Oly agyafúrt az elme, önmagát is becsapja.

Vedd már észre: játszmát játszol! Ki lesz az, ki feladja?

 

Nem érted még?! Megismétlem: vedd már észre „majom-agy”!

Eljátszom én újra néked: még mindig egód rabja vagy!

 

Most őszíntén:  mit csináltál egész évben? Gondolkodj és analizálj!

Levezetted, hogy ki libegett át egy elhagyott szobán?

 

De tudod mit? Elárulom: a titok nyitja te magad vagy.

A boldogság forrása benned rejlik, ami soha ki nem apad.

 

Swami mondja: szeress, szolgálj! Csendesedj el, bölcs legyél!

Dharmádról se feledkezz meg és fontos: az erőszaknélküliség!

 

Mindezekből vizsgát tettünk, oklevél a kézben már…

De hisszük: be nem fejeztük. Oly sok munka vár még ránk!

 

Sokan jönnek még utánunk, előttünk is voltak már.

De ilyen csapat, mint mi, nem lesz többet soha már!

 

Nyitott szívvel vártok vissza. Ezt tartjuk szem előtt.

Swami áldását kérve búcsúznak: a Verselők!

 

Budapest, 2005. október 02.

 

 

2004/2005. speciális tanácsadó I. osztály végzős hallgatói