Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mesék egy másik világról 6

2010.09.06

"Természetgyógyászat 

 

A maga titokzatosságával, szépségével, egyszerűségével működő, részben népi hagyományokat, megfigyeléseket követő, részben szellemi segítséget alkalmazó orvoslás. Több irányvonala van. A természetgyógyászatot két irányból lehet megközelíteni:

1.      A népi megfigyelések , a régi bölcsek ránk hagyott öröksége és a  nagy tapasztalatokkal bíró alkalmazások technikájának elsajátítása.

2.      Beavatásként kapott vagy születésünkkel öröklött tudás alkalmazása.

 

 

Mit jelentenek ezek a felosztások? Ha valaki kellő elhivatottságot érez a természetes orvosláshoz, az könyvekből és tanítok útján meg tudja tanulni a gyógyítást. Meg lehet tanulni, hogy különböző betegségre milyen gyógyfüveket kell alkalmazni, meg lehet tanulni a lábmasszírozást, testmasszást, csontkovácsolást és még lehetne folytatni azt a rengeteg módot, ami egészségünk javítását szolgálja. Természetesen a megtanulható orvosláshoz is kell belső késztetés, elkötelezettség, mert sikeresen csak így lehet felismerni a betegségeket és a hozzájuk tartozó gyógymódot.

Ha valaki belekezd a tanulásba, általában közben kialakul  a komplex gyógyítás utáni vágy, és nagyon sok természetgyógyász elsajátít több alternatív módot, hogy ezzel is sikerre vigye a gyógyítást. Nincs két egyforma beteg, nincs két egyforma beteg, nincs két egyforma gyógymód, a gyógyítás személyre szólóan történik. A természetgyógyászat csodálatos szépsége abban rejlik, hogy miután komplex gyógyító technikákat alkalmaz, előtérbe helyezi a beteg lelki állapotát, súlyt fektet a pszichés zavarok leküzdésére, a lelki egyensúly állapotára. Sokszor egy őszinte mosoly, egy beszélgetés nagyobb eredményt tud produkálni, mint egy sebészeti beavatkozás.

 

 

Sok gyógyító veleszületett adottságokkal bír, vagy felnőtt korában „beavatják” és lehetőséget kap a gyógyításra. Ezeket a beavatásokat nem lehet semmilyen könyvből megtanulni, elsajátítani. Ezeket ki kell érdemelni. Az lehet, hogy a gyógyító nem ebben az életében, de valamikor „megdolgozott” érte. Lehet, hogy magasabb szintről jött le közénk, hogy segítséget nyújtson a földön lévő embereknek. Könnyen elképzelhető, hogy gyógyításai azért sikeresek, mert szükség van arra, hogy a gyógyult betegek hírét vigyék a gyógyító személyének, s így egyre többen felkeresik és miközben a gyógyítására várnak hallgatják szavait, bölcsességeit, intelmeit, jövendöléseit.

 

 

Jézus gyógyításainak nem az volt a fontosságuk és jelentőségük, hogy minél több ember visszanyerje egészségét, hanem az, hogy a csodálatos javulások miatt felkeressék öt az emberek, meggyőződjenek a csodákról. Ezekkel a  gyógyításokkal „hitelessé” tette magát embertársai előtt, akik a csodák láttán nem kételkedtek a szavaiban sem, hanem elfogadták minden mondatát, gondolatát. Ráadásul Jézus értett az egyszerű, közemberek nyelvén, nem cifrán, kétértelműen fogalmazta meg szavait, hanem egyszerűen, példabeszédekkel alátámasztva, hogy mindenki megértse a lényegét, a sorok közt lévő komoly mondanivalót. A Biblia a mai napig a legtöbbet vitatott írás. Fel lehet fogni a múlt üzeneteként, a jövő jóslásaként, látnoki jelbeszédként, ezoterikus szótárként, csillagászati könyvként és még lehetne folytatni azt a sok lehetőséget, funkciót, ami a soraiban van lefektetve. Az írások úgy lettek megfogalmazva, hogy a római írástudók és a földön dolgozó egyszerű tanulatlan emberek és rabszolgák éppúgy megértsék, mint kétezer év múlva a tudósok, csillagászok és az új kor világpolgárai.

A mai gyógyítóknak is valahol hasonló szerepük van, hatalmas felelőséggel jár küldetésük.

                                                                                                                                                  

 

Nem véletlenül  kaptak lehetőséget, s tudnak ránézésre megállapítani egy betegséget, kézrátétellel gyógyítani rákos, halálukon lévő embereket. Ezeket a gyógymódokat nem tudjuk könyvből megtanulni. Vannak olyan mentális gyógymódok, amiket ugyan meg lehet tanulni hosszú, kitartó tanulás árán, de a nehéz küzdelem kell ahhoz, hogy elérkezünk egyszer arra a pontra, amikor belső mesterünktől kiérdemeljük a „beavatást”. S beavatás után, amit szinte földi szemmel észre sem lehet venni működni kezd a gyógyító erő. Olyan finom az átmenet a tanulás során, hogy a beavatott is csak később veszi észre, hogy már „beavatást” nyert, „belépett a klubba”.

 

 

Honnan lehet tudni azt, hogy valaki jó természetgyógyász?  Onnan, hogy meggyógyulnak körülötte az emberek, mindenki jól érzi magát a társaságában, követik, figyelik szavait és gyógyításait. Régen, a varázslók idejében az volt a szokás, ha valaki megbetegedett elvitték a falu varázslójához, sámánjához, táltosához, teljesen mindegy, hogy melyik korban minek nevezték. A varázsló nem kapott a gyógyítás előtt semmit, s ha a beteg meggyógyult vittek neki egy kecskét vagy egy lovat. A jól elvégzett munkát hálálták így meg. Ezekben a korokban nem lehetett félrebeszélni, előleget kérni a gyógyításért, egyedül gyógyítani lehetett, mert különben nem jöttek vissza a betegek. Egy jó javasasszonynak több faluban is híre volt, messzi földről megkeresték. Rosszabb esetben az is előfordult, hogy sikertelen gyógyítás esetén börtönbe zárták mint kuruzsló, vagy esetleg karóba húzták, lefejezték. Veszélyes mesterség volt, általában apáról fiúra öröklődött . Komoly szellemi segítség volt a varázsló háta mögött,  ezért kérték ki a véleményét komoly döntések esetén, mint például egy csata előtt.

 

 


A mai természetgyógyászoknak az informatika elterjedésével, fejlődésével szerencsésebb a helyzetük, mert hatalmas adathalmaz birtokába juthatnak pillanatok alatt. De a technika hátterében is ott áll a szellemi erő, mindig mellettünk vannak segítőik. Tudomásul kell azt is venni, hogy nem lehet mindent természetgyógyászati eszközökkel megoldani, szükség van a tudományos orvoslásra is. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy ha meg kell halni a beteg társunknak vagy saját magunknak (például karmikus beteljesedés miatt), akkor nincs az a gyógymód, ami segíthetne ezt megoldani, az életet megmenteni. Ez nagyon fontos meghatározó tény, ezt mindenkinek tudomásul kell vennie, ebben az esetben nincs beosztás, kivételezettség, protekció, felmentés, ha lejárt az idő, akkor mindenkinek menni kell. Ezért kell úgy irányítani életünket, hogy a mindennap perceit szenteljük meg,  mindig a jelenben éljünk! Ne kelljen döntéseink, kapcsolataink  miatt később keseregnünk, hanem mindig úgy alakítsuk ki a körülöttünk lévő világot, hogy az megfeleljen szellemi elképzeléseinknek és a szellemi törvényeknek.

 

--Seng--