Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A szellemesítés munkája

2013.08.02

 A szellemesítés munkája

 szellemesites.jpg

Átdolgozott változat

Az anyag is csak fluid, mint minden más létező, csak mi emberek érzékeljük egy részét szilárdnak és keménynek. Gondoljátok meg, azt tanultuk annak idején, hogy az anyag atomi szintjén állandó mozgás van, egy őrületesen gyors mozgás. Arra tanítottak, hogy az elektronok keringenek az atommag körül. Bár ez modellezés szempontjából szép és jó, de ez lehet rezgés is, hiszen ezt még senki sem látta, csak feltételezik. Ebből elméletet gyártottak és tanítják. Ez is csak elmélet mint a nagy "bumm". Azt már végképp nem tudja a tudós társadalom, hogy az anyag elemi szintjén mi generálja és tartja fenn a mozgást? Bármit is mondanak, az csak merő feltételezés, hiszen az anyaghoz kötött korlátozott tudásukból nem telik többre. Képtelenek az anyag mögé látni. 

A materialista elveikkel, melyekből dogmákat faragtak pontosan úgy lekorlátozták tudásukat, mint annak idején a keresztény egyházak a maguk hitét. Azzal, hogy kivették a leglényegesebb elemet a dogmákból, a reinkarnációt, valósággal kiherélték a hívők számára adott tudást, ezért a dogmák keretében élő és gondolkodó hívő soha nem világosodhat meg, ritkán juthat el legalább a harmadik szférába. Legtöbbjük a pogányokkal, azaz nem keresztényekkel együtt a második szférában éli szellemi életét. 

Visszatérve az anyaghoz, tudni kell, hogy az erő, amely az atomi mozgást végzi megállíthatatlanul, az maga az életerő, amely két forrásból táplálkozik, egyrészt Isten Szent Lelkének az állandó pulzáló kisugárzása, amely nagyon magas rezgésszámú tiszta szeretetenergia, másrészt az anyagba zárt szellemi részecskék fluidjainak lélekerő kisugárzásai.

Tehát jegyezzétek meg, mert ez végtelenül fontos, ahol anyag van ott szellem is van ilyen vagy olyan formában. Ha az említett két forrásból eredő energiaáramlás megszűnne egy pillanatra egy térségben, ott minden anyag nyomtalanul eltűnne. Látjátok, ebből egyenesen következik az a megállapítás, hogy egy illúzió világban élünk, amelyet a szellemek gondolatai és érzései teremtettek meg és ugyanazok is szüntetik meg a létét. 

Szeretném, ha megértenétek ezt a részt, mert nekem ehhez át kellett rágnom magam a teozófián és az egész szellemtanon, míg szellemi vezetőim szinte a végére hagyva vezettek Bertha Dudde médiumi közléseihez. Számomra akkor állt össze a kép, ekkor értettem meg összefüggéseiben is a titkos tanításokat. Ezért vállaltam, hogy gyengécske írói vénámmal, megteszek mindent, hogy könyvbe foglaljam a felismeréseimet és elvezesselek titeket is ahhoz az örömhöz, melyet az összefüggésrendszer megértése okozott. Legyen áldott minden olvasóm, aki idáig eljutott. 

Újból visszatérve az anyaghoz, tudjuk, hogy az anyag a bukott szellemek gondolatainak és érzéseinek megkövült állapota, amelyekben apró kis lélekerőfoszlány formában ott rekedtek a bukottak lelkei. Ezek önmaguktól kiszabadulni nem tudnak, tehát sorsuk meg van pecsételve.  

Amikor a hosszantűrő isteni bölcsesség jónak látja és elérkezett az ideje, az addigi életenergia kisugárzását megnöveli egy Kegyelmi fölös mennyiséggel, amelyek minden bolygó anyagain áthatolva, mint a tenger hullámai kezdik el életre kelteni az anyagba ragadt részecskéket. A sugárzás jellege minden adott esetben, bolygónként változhat, ezért az anyagba ragadt részecskéknek csak azon részét szólítja meg, akik rezonálnak erre a frekvencia minőségre, hiszen a szellemek a teremtéskor hétféle sugárminőség egyikében születtek (akár a szivárvány hét színe). 

A nagyon mélyre süllyedt szellem részecskéi többnyire olyan érzéketlenné váltak, hogy nem érzékelik ezt a szeretetteljes ébresztgető simogatást, de akad köztük olyan is, aki felébred, befogadóvá válik, és magába engedi a fényt, az életet. Az ilyen részecske kifényesedik és pulzálni, élni kezd. A felébresztési folyamat hatványozódási törvénye alapján ez a részecske a titkos tanítások szerint száz másik részecskét tud felébreszteni, hogy azok is befogadókká váljanak a Kegyelem beáradására. Aztán a száz mindegyike újabb százat ébreszt fel és ez így megy a végtelenségig. 

Amikor az isteni terv beteljesedett és vége lett a kiáradó kegyelmi időszaknak, a végtelenül sok felébredt részecskét alávetik a minősítési törvénynek, amely csak azokat a részecskéket engedi tovább a fejlődési természettörvénybe, amelyek rezgése egy bizonyos határ fölött van. Az elégtelen rezgésűektől visszavonja a törvény ereje a fölös életerőt és visszasüllyednek az alvó állapotba. Meg kell várják a következő erőhullámzást, amely ciklikusan ismétlődik meg bizonyos időszakonként. 

Most lássuk mi történik az életre kelt lélekrészecskékkel itt a Földanyán. Az ébresztés ugye az ásványvilágban történt? Amint a szellemvilág angyali teremtményei alkalmasnak látják a feltételeket, sok kicsi apró természeti lény, szolgálóikkal együtt megteremtik a növényvilágot, majd rövidesen az állatvilágot is, szép sorjában. Mivel a szellemvilág nem pocsékol, előbb csak itt-ott egy-egy szaporodóképes példányt vagy párt. Az most lényegtelen, hogy a vízben-e vagy a szárazföldön. Tény viszont az, hogy ezt a kezdeti növényvilágot a Földanya lelke éltette és a természet angyalai irányították a fejlődését. 

Amint a földön megjelenik a növényi élet, a földbe eresztett gyökereken át az ásványi anyagokkal együtt felveszi a megszabadult és felébredt lélekrészecskéket is és bekapcsolja őket az élete körforgásának folyamatába. Az áldott napsugárzás újabb erőket ad a részecskéknek, ezáltal fejlődnek és erősödnek. A növény pusztulásával visszakerül a talajba, de már minőségben javulva, így lehetőséget kap, hogy a következőkben egy magasabb rendű növény testébe épüljön be, ahonnan majd egy állati testbe is juthat. Világosan érthető a fejlettségtől függő beépülés egy élő szervezetbe, ha elgondoljuk, hogy az elfogyasztott növényi táplálék legnagyobb része, úgy, ahogy van kiürül a szervezetből, és csak az hasznos az állati test számára, ami bele tud épülni. 

A lélekrészecskék egyesüléséről egy másik részben foglalkozunk, ezért most nem szólunk róla. Inkább figyeljük a részecske további útját a szellemesedés felé. Szóval a részecske bejárja az egész ásványi, növényi és állati világot és folyamatosan fejlődik, amíg elér egy felső határhoz, innen már számára nincs tovább. A természeti erők csak idáig emelhették. Innen már csak egyetlen lény emelheti fel, az ember. Ezért említi a szent írás, hogy a növényi és állati világ alig várja, hogy az ember tegye a dolgát a földön. 

Fejlődése kezdetén, az ember sem tehet túl sokat, mert még ő is a természeti törvény hatása alatt él és működik, de idővel megjelenik az ő lelkében is a szeretet csírája. Kezdi szeretni családját, környezetét, állatait, növényeit. Ezek a felemelkedett érzései és gondolatai erősen megrezegtetik testét, környezetét és mivel erős életerő rezgések, a környező világokban itt-ott rokonrezgésekre lelnek, egyes lélekrészecskék rezonálva válaszolnak. Ezek azok a részecskék, amelyek jellemző "színe" megegyezik az emberi lélekével. A lélekrészecske rezgése hozzáigazodik az őt megszólaltató lélekhez és a rezonancia ereje kiragadja az anyag rabságából, csatlakozik a vonzás törvénye alapján a lélekhez. 

Tehát ez a szellemesítés folyamata. Amit az előbb bemutattam, az egy fejletlen ember lelkének szellemesítő tevékenysége volt, de képzeljetek el egy fejlett lelket, aki hatványozottan több és magasabb frekvenciájú életerő rezgéssel végzi itt a földön a dolgát. Testének és környezetének minden atomját átrezegteti, de keményen. Mintha rostálná az anyagot, válnak ki folyamatosan belőle tömegesen a felszabaduló lélekrészecskék és csatlakoznak hozzá. Áldás az ilyen ember a Földanya ásványi, növényi és állati világai számára.

A szellem alsóbbrendű erőket emelt fel a felsőbbrendű erők világába, az azokat a saját tulajdonaivá tette, és amikor átlép a halál kapuján, azoknak az erőknek környezetében ébred fel, amelyeket legyőzött, amelyeket átszellemesített. Ezek az erők attól fogva az ő szolgálata alá van rendelve, velük ő hatni tud, segítséget tud nyújtani szenvedő, küzködő testvéreinek. És miután most már nagyobb vagyona van, nagyobb munkát végezhet, és sokkal több örömet szerezhet magának és másoknak, mint akinek kevesebb vagyona van, és kevesebb munkát végezhet. 

A földi élet célja tehát röviden az anyag szellemesítése. Az anyag szellemesítésének módja pedig: az alsóbbrendű erőknek felsőbbrendű erőkké minősítése. Azt még hozzá kell fűzni, hogy a felemelt lélekrészecskék más bukott szellemekhez tartoznak, akik majd egy eljövendő ciklusban kaphatnak emberi lelket a lélekrészecskék egyesülése után, ehhez természetesen minden részecske együtt kell legyen. Az őket szellemesítő emberi lelkek különbözőek voltak, más-más rezgésminőséggel és szinten, ezért ahány részecske, annyiféle szellemesítő hatás eredménye, amelyek az összetett lélek jellemzőit befolyásolják. Most már felfoghatjuk milyen sokoldalú és bonyolult egy lélek, teljesen egyedi és csodálatos érzés ennek az értelmi felismerése.

Még annyit hozzá kell fűzzek, hogy az a részecske, melyet az emberi lélekrő szellemesített, kikerült a természet körforgásából, ő már jó helyen van, neki csak várnia kell a többiekre, akiknek még járniuk kell a természet erőinek ciklikus táncában. Nyilvánvaló, hogy a nagy ciklus végére, ha csak egyetlen részecske hiányzik az egészből, a lélek elveszti a lehetőséget, hogy a következő ciklusban emberré válhasson és ez sajnos az emberiség felelőssége, az ő kollektív lelkét terheli. 

Talán egy kicsit nehéz elképzelni, hogy a szellemesítés gyakorlatilag hogyan nyilvánul meg, ezért egy másik változatban is leírom, mert a téma megértése kulcskérdés a szellemtan tanításaiban. Szerintem könnyebb megérteni a rezgések szemszögéből nézve. Világunk egy rezgéskavalkád minden dimenziósíkon, hiszen mi is sokdimenziós lények vagyunk, de most csak a fizikai síkon tudatosak. A tanítás szerint a halott anyag is él, csak rezgésszintje annyira alacsony, hogy mi halottnak érzékeljük. 

Van egy örök törvény: "Minden teremtmény egyedüli végcélja, hogy visszatérjen teremtőjéhez." Tehát, amit a szellemvilág teremtett velünk együtt, igyekszik vissza hozzánk, és mi a hozzánk visszatért és szellemesített teremtményeinkkel együtt vissza Istenhez. A lélekerők fluidikusak és könnyen keverednek. Nem szükséges, hogy testileg is érintsünk valamit vagy valakit, elegendő, ha auránk érintkezik és áthatja egymást. Eközben az érintkező fluidikus örvénylő, kavargó részeink hatással vannak egymásra. Az alacsonyabb rezgésű magához hasonló érzéseket és gondolatokat kelt a másikban, a magasabb viszont mondjuk békét és szeretetet sugároz. Azt gondolnánk, ezek most valamilyen módon kiegyenlítik egymást és valahol közös nevezőre jutnak, de nem így van, mert a magasabb rezgésszint hatványozottan nagyobb erővel rendelkezik. Ha száz alacsonyabb rezgésszintű egyén mellett állna, akkor is legyűrné valamennyi negatívumát. 

Bárhol jár, bármit érint ezzel a megemelkedett rezgésszinttel életet juttat mindenbe és mindenkibe. A tárgyak, növények, állatok és emberek rezgésszintjére jótékony, felemelő hatást gyakorol. A megemelkedett rezgésszint az első háromból olyan hatást vált ki, hogy fluidikus lekötött életerejük egy része felszabadul és a szférákba emelkedik, de hova? Abba a fenti lakhelybe, a vonzás törvénye alapján, amelyet a magas rezgésű szellem már lent a földi síkon építget. Legyen az cipő, szék, pohár vagy bármilyen használati eszköze, növényei, kutyája, vagy más állatai, mind-mind feljuttatják életerejük megszellemesített részét ebbe a lakhelybe. Ezt nevezem "habarcsnak".

És mi a helyzet a "téglákkal"? Ezeket az emberi teremtmények, az érzések és gondolatok képezik. Az ilyen lélek bárkivel lép kapcsolatba magas rezgésszintjével jó érzéseket és kellemes gondolatokat ébreszt az emberek lelkében. Ha közelébe kerül, még a legmorcosabb ember lelke is felenged egy kissé. Mivel sok jót cselekszik önzetlenül, folyamatosan árad a hála érzése irányában. Rengeteg jó és nemes gondolatot és érzést szabadít fel embertársaiból. Ezek is élő teremtmények és minél magasabb rezgésszintűek, annál hatalmasabb az erejük. És mit gondoltok, hová tartanak? Bizony, ugyanabba a lakhelybe, amiről az előbb tettünk említést.

Gondoljátok el, mekkora erők, igazi kincsek "melyeket nem esz meg a rozsda és a moly" várnak erre a szellemre. Mekkora hála, boldogság és szeretet veszi őt körbe. Bármikor, tetszése szerint megjeleníthet bárkit és bármit, ami megszellemesítve nála jelen van. Ezt az állapotot a szellemvilág sem tudja nekünk elmagyarázni, vagy lefesteni kellőképpen, mert nincsenek nekünk, embereknek szavaink és színeink hozzá.

 

összeállitotta Bíró László