Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Tudatunk határai

2010.01.11

 

 

Az emberi létezéshez szükségünk van határokra, keretekre, egy felállított rendszerre, amiben képesek vagyunk elhelyezni az életünket. Kell valami, amit igaznak hiszünk és elfogadunk valóságnak, különben nem tudnánk létezni, nem tudnánk döntéseket hozni.

 

Mindenki meghúzza ezeket a láthatatlan, de annál valósabb határokat. Valaki az anyagi dolgokban hisz, és azt mondja: tudom, hogy az egy után a kettő jön. Ha egy tárgyat felemelek, az elmozdul a helyéről. Hiszem, hogy a Föld gömbölyű. Hiszem, ha tanulok, okosabb leszek, egyre több ismeretet tudok alkalmazni és egyre több mindenhez értek. Hiszek magamban!                                           

 

Régebben elterjedtebb volt az Isten hit. A közösség, az egyház vagy bármely más csoport által elismert Istent hitték az emberek. Azt gondolhatták: hiszem Istent, aki szeret engem és majd megjutalmaz, ha most nehéz is a dolgom és sokszor szenvedek. Hiszem, hogy a halálom után is van életem, és a mennyországba vagy egy olyan helyre kerülök, ami méltó a cselekedeteimhez.

 

 

Ezek példák az emberek hitrendszerével kapcsolatban, ami sok emberre nagy hatással van.

 

Ha mélyebben belegondolsz, a fent említett két különböző hittel bíró ember egészen más életet fog élni. Másként tekint majd egy eseményre, ami az életében bekövetkezik, mint a másik. A megélés is más lesz.

 

Az esemény ugyanaz, lehet ez egy esküvő, egy születésnap vagy egy munkahelyváltás is. Az egyéni hitrendszereinkből kiindulva más értékrendet fogunk magunkban felállítani, ezáltal más lesz a motivációnk és másként fogunk cselekedni, viselkedni, azaz élni.

 

Valakit egy esemény romba dönt, mást lelkesít és erőt ad neki.  Mások vagyunk, még ha sokban hasonlítunk is.

 

A tudatunk határai egyediek, mint az ujjlenyomatunk, és ha egy kicsit belegondolsz, akkor a valóságod nem más, mint a tudatosságod tükröződése a világban.  Nem teszel mást, mint a benned élő tudatosságot, amit hitrendszerek alkotnak, kivetíted a világba, és ennek megfelelően élsz.

 

Szükség van ezekre a rendszerekre, korlátokra?

 

Úgy érzem igen, de nem mindegy milyen szűk ez a keret, amit alkottál.

 

A jó hír az, hogy ez egész életünk során változik, a tudatosságunk fejlődik, a világunk tágul. Egészen más tudatossággal rendelkeztél 5 évesen, mint ma, mást láttál a világból, hiszen más volt fontos, és sokkal kevesebb volt még a tapasztalatod is.

 

Ez a folyamat nemcsak az iskola hatására fejlődik, bár biztosan nagy szerepet játszik ebben. Az az ember is folyamatosan fejlődik, aki soha nem járt iskolának még a közelében sem. Ő is fejlődik, csak máshogyan.

 

Ha nem lennének korlátaink, hitünk, akkor nem tudnánk mihez igazítani az életünket.

Nézzünk egy egyszerű példát:

 

Sokan vannak, akik minden nap megesznek egy almát. Ezt különböző belső hit, meggyőződés hatására is tehetik. Van, aki azért, mert szereti az almát és vágyik rá, van, aki a benne lévő vitaminokat tartja fontosnak, mert ezt olvasta, és az egészsége érdekében teszi minden nap. Van olyan is, aki a gyümölcs rosttartalma miatt tartja fontosnak, bár lehet, hogy annyira nem is szereti az almát. Előfordulhat, hogy gyerekkorból egy nagyon kellemes emlék kötődik a nagyszülők kertjében egy finom alma elrágcsáláshoz, és ez érzés késztet valakit arra, hogy ma is, újra és újra almát egyen. Ezen kívül lehet még számtalan háttere annak, hogy valaki naponta almát eszik.

 

Kép  

 

 

 

Ha valami folytán megdől a belső hitrendszer, akkor mi történik?

Aki azért eszik almát, hogy vitamint vigyen a szervezetébe, és megtudja esetleg a legújabb kutatásokból, hogy sok káros hatása is van az almafogyasztásnak, amit eddig nem vizsgáltak. Ekkor egy válaszút elé kerül az ember: mit tegyek most? Mit kövessek? Mi szerint cselekedjek? Mikor teszek jót vagy rosszat?

 

Ez egy labilis, talajvesztett állapot. Mindenki átélt már ilyet, hiszen aki nem túl „kockás” és nincs túlságosan bebetonozva a hitében, az többször újraértékeli a hitrendszerét, azaz tágítja élete során.

 

Most erre a labilis állapotra szeretném felhívni a figyelmed, mert ez bizony nem kellemes. Ez nyomást helyez rád, azaz te magadra, hiszen hirtelen eltűnt a kapaszkodó, a miért, a biztonság érzése. Megkérdőjeleződött az ok, ami eddig értelmet adott a cselekvésnek.

 

Az almaevés pozitív hatásainak megdőlése, gondolom, nem dönt le a lábadról, de ha ez egy olyan területet érint, ami az életed egy nagyon fontos részét befolyásolja, az, bizony komoly hatásokkal járhat.

 

De miért? Mert félünk, mert ismeretlen, mert most mi lesz velem?

 

Ha voltál már ilyen helyzetben az életben, hogy hirtelen értelmét vesztette benned valami, ami eddig úgy volt igaz, akkor tudod mennyire könnyű pánikba esni. Ilyenkor sokan szaladnak fűhöz-fához, és nagyon szeretnék visszakapni a régi biztonságukat.

 

Minden ilyen változás, biztonság és a kapaszkodó elvesztésével jár. Azt mondják minél idősebb az ember, ez annál nagyobb kihívást jelent neki, hiszen sokkal mélyebbek a megrögzött szokásai. Ez azonban nem lehet kifogás.

 

Azonban, ha a változást egy fejlődési folyamatnak fogod fel, akkor az rögtön nagyon pozitív dolog. Hiszen ha rájössz, hogy a Föld nem szögletes, hanem kerek és nem tudsz leesni róla, az, sok mindent indít el, egészen új dolgokat hozhat magával. Például ahogy Amerika felfedezése is történt.

 

Egy hitrendszernek a változása is közrejátszott abban, hogy többen el mertek indulni az ellenkező irányba, nyugatnak, és bíztak benne, hogy nem fognak leesni a világ legvégén. Ez egy csodálatos példája a tudat növekedésének, és a bízni szóban benne van minden, amire szükséged van.

 

Aláhúztam azt a részt, hogy bíztak benne.

 

Nem tudták, hiszen nem tudhatták, mivel az ismeretlenbe hajóztak, de bíztak benne, a hitük segítette őket abban, hogy felfedezzék az új valóságot, mely szerint a Föld gömbölyű.

 

Ez ma már tény, ez jelenti most az új tudatosságunkat, és ha valaki előállana azzal, hogy a Föld nem gömbölyű, az, minket is legalább úgy meglepne, mint annak idején a szögletességben hívőket.

 

Kép

  

Mi egyenként is ilyen felfedezők vagyunk a magunk világában. Ha képesek vagyunk a tudatosságunkat fejleszteni, tanulni, új dolgokat megismerni és elsajátítani, az egy új világ felfedezéséhez vezethet bennünket magunkkal vagy a világgal kapcsolatban. Ahogy annak idején Amerikát felfedezték új világként, te is a régi hited megváltozásával felfedezhetsz új világo(ka)t magadban.

 

Mert mi tartott vissza eddig?

 

A félelmem, a hited, mely egy korlát is egyben. Persze, kapaszkodhatsz bele, biztonságot ad, de egyben be is zár. Jó is és rossz is egyben, kell is, de egy szinten túl börtönné válhat.

 

Természetes az, ha időnként nagyon elveszettnek érzed magad. Nem baj, ha a régi összeomlik körülötted, és aminek tegnap értelme volt, mára nincs. Ahhoz hogy fejlődj, ez szükséges. Az új megszületéséhez el kell engedned a régit.

 

Most már csak az a kérdés, miként könnyítheted ezt meg a magad számára.

 

Úgy érzem, már maga a tudat, hogy tudod, miről szól ez az állapot, már az, sokat tud könnyíteni, segít átlendíteni az új valóságodba, amikor valamit jobban vagy teljesen megértesz, mint ahogy eddig tetted. Tágul a tudatod, megjelennek más nézőpontok és az újabb, a teljesebbnek mondható igazságot látod már. Ez egy olyan érzés, mint amikor ráeszmélsz dolgokra. Ha beszélhetsz róla másoknak az is segíthet, ha egy kis légzésre vágysz, egy kis biztonságra, lélegezz a testedbe, jó mélyen a hasadba, mert leföldel és a biztonság érzését nyújtja.

 

Ha tudsz, válj nyitottá és befogadóvá, hogy az újat be tudd fogadni, akkor is, ha még idegen neked, ha eddig elutasítottad vagy nem tetszett. A büszkeség és sértődöttség a pálya szélén álldogálók luxusa.

 

A ló túlsó oldala pedig, ha túl sok egyszerre az információ, túl sok az új, szinte eláraszt a sok lehetőség, és nem tudsz választani, nem tudod eldönteni melyik az igazi és melyik csupán újabb illúzió. Ha nincs biztos talaj a lábad alatt, akkor kire hallgass?

 

Kép

  

A belső érzésedre, a szívedre figyelj, ne a zűrzavarra, neked kell dönteni, a te életedről van szó. Maradj csendben, lélegezz egy kicsit magaddal és figyelj arra, mit érzel, mit súg a szíved. Azt válaszd, mert az a tiéd!

 

Rosszul nem tudsz dönteni, mert mindegyik választás csak illúzió, de így a neked legmegfelelőbbet választhatod. Ha nem tetszik, majd választasz mást.

 

 

Jó utat kívánok mindenkinek!

 

Encz Roland

www.tudatoseletlegzessel.eoldal.hu