Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


CSALÁN (a nagy)

2019.02.08

CSALÁN (a nagy)

Urtica dioica

Népies neve: csalány, csollán, csólyány, csanál, csohán, csovány

 

csalan.jpg

A híres osztrák botanikus és írónő, Maria Treben, a gyógynövény gyógyászat, és az alternatív kezelési gyógymódok specialistája szerint, ha valaki jobban megismeri a csalánt, többé nem tud lemondani róla, egészen biztosan beiktatja hétköznapjaiba.

“Ha megtapasztaljuk a csalán jótékony hatásait, mindenképp szükségét fogjuk érezni a csalánkúra kipróbálásának. Évente két alkalommal, tavasszal és ősszel ajánlott egy-egy négyhetes tisztító és regeneráló csalánkúrát tartani. Naponta 2-3 csésze csalánteát kell meginni, az egyiket mindenképp reggel éhgyomorra, ébredés után, reggelizés előtt fél órával. Kis kortyokban ajánlott fogyasztani, így nagyobb a terápiás hatása” – mondta Maria Treben.

“A csalánkúra után tele leszünk energiával, úgy fogjuk érezni magunkat, hogy háromszor több energiánk és életkedvünk lesz, mint azelőtt. Ha valaki visszérproblémákkal küzd, iktassa be napjaiba a csalánteát, hiszen már egy kúra után a visszerek 98%-ban visszahúzódnak. Ajánlott a bélférgesség, és cukorbetegség esetén is csalánteát fogyasztani” – mondta a szakértő.

A növény leírása:

Csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozik. A növénycsalád nevét a latin "uro", égni szóból kapta. Minden szerve csalánszőrökkel borított, érintése égető, viszkető érzést okoz, apró kiütésekkel. Kétlaki, évelő növény, megtalálható az ország egész területén, nyirkos helyeken, lomberdő aljnövényzeteként, árkok mentén.
Hogyan gyűjtsük?

A csalán levelét és gyökerét hasznosítják gyógyászati célra. Levelének gyűjtési ideje március-április, gyökérzetét (Urticae radix) pedig ősszel vagy tavasszal szokták gyűjteni.
Mi van benne?

A gyökér drog tartalmaz szterolokat, lignánokat, poliszacharid fehérje polimert. A csalán levél és herba tartalmaz flavonoidokat, fahéjsavakat, ásványi anyagokat, aszkorbinsavat, hangyasavat, a szőrökben pedig acetil-kolint, hisztamint, szerotonint.

Mire jó?

A csalántea-kúra az alábbi betegségek esetén is hatásos:

-máj-, vese-, és lépbetegségek;

-lépdaganat esetén;

-légzőszervi megbetegedések, vagy gyomorproblémák;

-gyomorgörcsök;

-gyomorfekély;

-leukémia;

-vérbetegségek;

Ha csak a betegségek megelőzésere fogyasztjuk a csalánteát, akkor naponta egy csészével, egész évben lehet inni. Megelőzhetjük a megfázást, erősödik az immunrendszer, csökkennek az allergiás tünetek, és gyulladások is.

Semmiképp ne főzzük a csalánt, csupán 30 másodpercig forraljuk, majd húzzuk le a tűzről, és fedjük le. Mikor kissé kihűlt, szűrjük le, és lehetőleg ízesítés nélkül fogyasszuk. Ha túlságosan erőteljesnek találjuk az ízét, keverhetjük mentával, kamillával vagy citromfűvel.

Gyógyteaként rendkívül sokrétű a felhasználási köre, torokfájás, általános erősítő, vértisztító, vizelethajtó, továbbá hólyaghurut, reuma, köszvény, bőrbetegségek, hajhullás, magas vérnyomás, ekcéma, fejfájás, krónikus fáradtság, vashiány, erőtlenség esetén, gyomorhurut ellen is bizonyítottan jótékony hatással bír.

Tavasszal sokan alkalmazzák a csalánteát vértisztító kúrák részeként, mivel jól átmossa a veséket, és kimossa a vesehomokot és a veseköveket, de ezek megelőzésére is jó. Ülőfürdőként aranyeres bántalmak kezelésére, borogatóként, pedig bőrkiütésekre használják. Mosóvizes változatban kiválóan alkalmas hajhullás és korpásodás megelőzésére, valamint hajzsírosodás ellen. A kovasav-tartalma erősíti a kötőszöveteket, a körmöket, a hajhagymákat.

A csalán gyökérzetét (Urticae radix) béta-szitoszterin-tartalma miatt a prosztata jóindulatú daganatának kezelésére alkalmazzák, növeli a vizelet mennyiségét, csökkenti a prosztata térfogatát. Főzetét külsőleg hajhullás és korpásodás ellen használják, vagy reuma elleni fürdővizet készítenek vele.
 

 

csalan--1-.jpg

Érdekesség

A római katonák a hideg éghajlatú területeken csalánlevéllel ütögették magukat egyrészt azért, hogy ne fázzanak, mivel a csaláncsípések felmelegítik a bőrt, másrészt ízületi fájdalmaik enyhítésére.
A csalánt előbb használták szövésre, mint gyógyításra. Régészeti kutatások során bronzkori sírokban találtak csalánszövetet, ami csaknem olyan erős, mint a vászon. Az első világháborúban kialakult pamuthiányt is sokan ezzel az anyaggal pótolták.
Vitamin- és ásványisó-tartalma miatt a csalánt fiatal állatoknak - baromfinak, malacnak - is adják takarmányként. 

Jó tudni!

Ne forgalmas, poros utak mellett gyűjtsük a csalánt!
Elégtelen szív- és veseműködés miatt kialakult ödémák esetén használata nem javasolt.

 

Forrás: A Magyar Természetgyógyászok Szövetségének facebook oldala