Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egy egészségesen átevett nap krónikája

2010.05.14

Az élelmiszercsoportok keverési szabályai miatt el kell felejtenünk a 3-5 fogásos étkezéseket. Az alapszabály, hogy ha lehetséges, akkor csak egyféle élelmiszer csoportot vegyünk magunkhoz egyszerre, mert így tudjuk segíteni legjobban az emésztési folyamatainkat. Azért nézzünk meg gyorsan egy átlagos napot:

Reggeli előtt: Igyunk, ha szomjasak vagyunk. A jobb hatásfokú emésztés érdekében legalább 15 perccel az evés előtt már ne igyunk (felhígítja a gyomorsavat). Kávé ellenjavallt. Ha csak nem nagyon muszáj, hagyjuk el. Az ásványi anyagok feltöltésével egyidőben úgyis annyira megemelkedik majd energiaszintünk, hogy nem lesz már szükség külön energiafokozókra.

Reggeli, 7-8 óra körül délelőtt: a reggelt könnyen emészthető friss, vagy aszalt gyümölcsökkel érdemes kezdeni. Nagyon jók a különféle müzlik. A gabonapelyheket azonban meg kell főzni! Nem elegendő csak forró vízzel, vagy tejjel, narancslével leönteni, mert önmagában a gyomrunk képtelen lesz megemészteni. Főzzük meg őket vízben, majd pajzán módon illessük némi aszalt gyümölccsel, olajos magvakkal, vagy akár egy szem friss, szeletelt almával.

Evés után: legalább egy fél óráig ne igyunk (szintén felhígítja a gyomorsavunkat.)

Ebéd, 12-13 óra körül délután:

  1. fogás: Leves: a leves bár nagyon jó dolog és javaslom is mindenkinek, azért annyit tudni kell róla, hogy mivel folyadék, ezért hígítja a gyomornedveket (ugyanaz, mintha étkezés közben meginnánk egy liter vizet). A felhígított gyomornedv aztán már nem lesz képes hatékonyan megemészteni, ha később valami nehezebb ételt eszünk. A folyadékok kb. 10 perc alatt, kiürülnek a gyomorból, szóval, ha levest is eszünk várjunk egy kicsit, mielőtt nekiállunk a főfogásnak.

 

  1. fogás: Főétel: általában valami hús, valami körettel. Ez ugye lefordítva táplálkozástudományi nyelvre fehérje, szénhidráttal. Ezt korábban már tárgyaltam, hogy mivel a gyomor először a fehérjével próbál elbánni a szénhidrát emésztetlen marad jórészt. Lehet azonban húst zöldségekkel, vagy tésztát (szénhidrát) zöldségekkel. Azaz a főfogás mellé kérjünk inkább általános köret helyett zöldséges köretet. A megszokott burgonya, rizs, krokett stb. köreteket váltsuk fel teljes értékű gabona köretekkel: hajdina, hántolt zab, barna rizs. A savanyúsággal csínján kell bánni, mert becsapja a gyomrot. Ecetsavat tartalmaz, ami azt a látszatot kelti, hogy van elegendő savunk az emésztéshez, de az ecetsav nem játszik szerepet az emésztésben. Továbbá az ecetsavnak fertőtlenítő hatása van, ami károsan hat bélflóránkra.

 

  1. fogás: Desszertek: ezek nagy része cukor és szénhidrát, úgyhogy jobb, ha elfelejti. Itt természetesen még él az összefüggés is. Hiába figyeltünk oda a főételnél, hogy a hús mellé ne kérjünk szénhidrátot, ha nem sokkal később benasizunk egy túrós csuszát. Ehetünk persze gyümölcsöt is a végén, de a zöldségekkel szintén nem érdemes keverni a gyümölcsöket, így ezek is összeakadhatnak a főételünkkel. Gyümölcsöt sem ehetünk szénhidráttal, mert összeerjed, kivételt képeznek ez alól az aszalt gyümölcsök és az alma. A legjobb tehát, ha a desszerteket az egészséges étkezés jegyében teljesen kihagyjuk az étrendünkből (tudom, tudom ez nehéz, ezért néha meg lehet engedni magunknak, de tudnia kell, hogy alapvetően a desszertek nem tesznek jót az emésztésnek, ezért ha csak nincs nagyon erős késztetése a fogyasztásukra inkább, ne tegye).

Egy „magyaros” étlap természetesen nem az egészséges táplálkozásról szól. Persze finom és nem is kell lemondani róla, csak alapvetően ne ez legyen az étkezésünkben a meghatározó. Ebédre én valami egy tál ételt javaslok, ami megfelelő módon elegendő energiát biztosít majd számunkra.

Uzsonna: nem szükséges. Ha mégis éhesek vagyunk, akkor érdemes zöldségeket majszolni. Délelőtt inkább gyümölcsöket, délután már inkább zöldségeket fogyasszunk.

 

 

Vacsora, 18-19 óra körül: valami könnyű saláta, vagy zöldséges tál, burgonya.

 

Délután 19 óra után már ne együnk, mert szervezetünk fokozatosan lelassul az éjszakai nyugalomhoz (még akkor is, ha nem fekszünk le) és az emésztésünk lassul.

 

 

Nasi: ha valaki rendszeresen kívánja az édességet, az mindig tartson magánál natúr mandulát, vagy tökmagot, esetleg diót, vagy napraforgó magot. Édesség helyett inkább ezeket majszolja. A kesudiót, a pisztáciát és a földimogyorót viszont kerüljük, ez utóbbiban például nagyon sok gomba telepszik meg. A földimogyorót amúgy is érdemes kerülni, mert nyersen emészthetetlen, pörkölve viszont semmilyen értékes anyagot nem tartalmaz.

 

Emésztésünk támogatására érdemes a nap folyamán bármikor keserű ízű italokat fogyasztani. Ezek lehetnek gyógyteák, esetleg alkoholmentes (!) sörök vagy citromos ásványvizek (cukor nélkül). E mellett természetes (bár evés előtt-után fél óráig nem javasolt inni) hogy a napi 2,5-3 liter vizet el kell fogyasztanunk.

 

Egy gondolat:

 

Miért szeretjük annyira a sült kolbászt, rántott húst, pörköltet stb.? Mert egész gyerekkorunkban ehhez szoktunk hozzá. Ezek voltak az asztalon a nagy karácsonyi vacsoránál, az ünnepeken, a hétvégéken, a hétköznapokon. Az ember nem töpreng el az elé rakott ételeken legalább 18 éves koráig. Ennyi idő, pedig bőven elegendő, hogy hozzászokjunk, vagy megszeressük ezen ételeket.

 

Mi lett volna azokkal az emberekkel, akik ma a „húsevés mindenekfelett elv” elkötelezett hívei, ha édesanyjuk főtt sonka helyett párolt zöldségeket, vizes zsemle helyett barna kenyeret adott volna nekik? Ha cukros italok helyett forrásvízhez szoknak hozzá, ha desszertnek gyümölcsöt kaptak volna? Vagy ha pacal helyett, főzeléket ettek volna?

 

Ma bizonyára azokat az ételeket szeretnék. Nem nagy mágia ez. Azt szeretjük, amihez hozzászoktunk. Ha ez azonban csak szokás kérdése, akkor miért nem szoktatjuk hozzá magunkat (gyerekeinket, unokáinkat) az egészséges ételekhez? Lassan, fokozatosan. Egy ideig felváltva ennénk azt, ami egészséges és azt, amit szeretünk, majd észrevennénk, hogy már azt szeretjük, ami egészséges.

 

Ha betegségek nélkül, egészségben, jókedvben szeretnénk élni, itt az alkalom, a lehetőség és az idő, hogy egészséges szokásokat építsünk ki magunknak!

 

 

 

További jó egészséget!

 

Üdvözlettel,

Vajda Zsolt