Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A kísértésről

2013.08.31

 A kísértésről

 kisertes.jpg

Részlet a "Tanítások az utolsó időkről" című szellemi közlésből 

A Föld a kísértés helye. Hamis kívánságaitokkal a kísértéseket ti hoztá­tok létre. Saját akaratotokkal megalkottátok. Szobrásznak képzeltétek magatokat, és az anyagból kényre-kedvre alakokat formáltatok. Nem vettétek észre, hogy a mozdulatlan gipsz életre kelt. A sok torz forma készítőjét ostromolja. Felismertétek, hogy nincs hatalmatok ezek felett. Menekültök az elől, aminek ti adtatok életet. Istentől várjátok, hogy mentsen meg ezektől benneteket.

Imában Istentől kéritek, hogy ne vigyen a kísértésbe, de szabadítsa meg a gonosztól lelketeket. Ha tennétek, mit Atyátok kér tőletek, nem lenne szükségetek a kísértésre. A tiszta isteni szándék valamennyitek­nek a legjobbat akarja. A Mindenható ismeri lelketeket, és azt adja nek­tek, ami fejlődésetekhez leginkább kell. A tanulási folyamatot az Atya úgy alkotta meg, hogy abban kiteljesedjetek, és egymást segítve juthassatok célotokhoz el. Ti nem akartok az iskolapadban ülni. Leckeírás he­lyett a mezőn szerettek kóborolni. Ha vihar támad rátok, menedéket az osztályban kerestek, de amint elvonulnak a sötét fellegek, ismét csavar­gásba kezdtek. Vizsgáljátok meg kísértéseiteket! Legjobb ismerői csak ti lehettek ezeknek. Szülői vagytok annak, amitől féltek. Ha szaladsz előle, sosem szabadulsz meg! Mint apró kavics a cipőben, addig vágja talpadat, míg a lábbeliből ki nem dobtad. Hajolj le és oldd meg fűződet! Szabadítsd meg magad a kőtől, hogy ne zavarja tovább utadat! Addig tedd meg, míg éles oldalával fel nem hasította bőrödet! Ne várd meg, míg véred kiserken! Előzd meg a bajt, ne légy lusta lehajolni, és a zavaró kavics­tól megszabadulni!

A kísértések lelketekről beszélnek. Önmagatokat ismerhetitek meg segítségükkel. Sokfélék a mesterek, ezért műveik is különböznek. Ezernyi szobor, mind alkotójáról dalol. Nem szívesen hallgatjátok e koncertet, pedig nektek szól a hangverseny. Üljetek le és figyeljetek, miről szól az ének! Ne csak egyszer tegyétek! Hallgassátok meg ezer­szer, és tanuljátok meg a dalok szövegét! Véssétek fejetekbe és dúdol­játok, amikor csak tehetitek! Ha eleget ismételtétek, slágerek sorsára jutnak ezek. Ráuntok, majd elfelejtitek. Évek múlva, ha messziről hal­lod dallamukat, emlékeidben kutatva kérdezed, vajon honnan oly isme­rős ez a nóta.

Sokféle kísértés kínoz benneteket. Szeressétek ezeket! Tekintsétek útjelző tábláknak a nehézségeket! Ha megengednétek, szelíden terelné­nek titeket célotok elébe. Mitől féltek? Miért menekültök árnyékotok elől? A test nappal az árnyat el nem hagyhatja, csak a teljes sötétségben nem látszik sötét mása. Örüljetek a fénynek, ami megvilágítja árnyéko­tokat! Nézzetek körbe és vegyétek észre, hogy sötét foltot mindnyájan hordoztok! Aki testben él, egy sem lehet kísértés nélkül. Fogadjátok el ezeket és használjátok lelketek megerősítésére!

A kísértést nem nehéz nektek felismerni. Bensőtökben nyugszanak gyökereik, így onnan csak Ti tudjátok ezeket kigyomlálni. Kísértés az, amit önmagadért, mások ellen akarsz megcselekedni. Ha megteszed, romlásba, ha ellenállsz, szabadságba és békébe vezet.

A kísértésnek igen érdekes a természete. Amíg futsz előle, addig csaholó kutyaként követ. Ha megállsz és szembe fordulsz vele, néhány pillanatig farkasszemet néztek. Erő erővel ütközik meg. A legnagyobbal találod magad szemben. Saját akaratod küzd a benned lévő isteni­vel. Ha meghallod Atyád szavát, győztél. Aki csak önmaga hangjára fi­gyel, az elveszett. A vicsorgó eb kerül ki a küzdelemből fölényesen, és újból menekülésre kényszerít téged.

Világotokban nem lehet kísértés nélkül élni. Tanulni jöttetek, nem pihenni. Jöttetek, hogy megszelídítsétek a csaholó kutyákat, hogy a vad jószágokból legyenek kezes állatok. Kössetek barátságot az ebekkel, mert e szövetségben megismerhetitek lelketeket!

Én, Immánuel sem éltem kivételezett életet. Atyám a legnagyobbal állított szembe. Méltó ellenféllel tette próbára lelkemet. Az Angyalból lett Sátán csábításaira mondtam nemet. Isten az Ő kezébe ezen a Földön hatalmat adott. Amit Sátán elém tett, tudtam, hogy valóban átnyújthatja nekem.

Hatalmat kínált lelkemért cserébe. Nem fogadtam el, hisz szol­gálni jöttem. Gondoljatok reám, amikor titeket kísért az uralkodni vá­gyás ösztöne. Én királyként jöttem közétek, Isten Fia született a Földre. Mégsem fogadtam el a koronát mástól, csak akinek kezéből megilletett. Ti se fogadjatok el emberektől kiváltságokat, mert földi testnek ahhoz nincsen joga. Majd megjutalmaz benneteket az Atya, ha úgy látja jó­nak. Ne féljetek, hiányt nem szenvedhettek semmiben! Amit Isten ad, az romolhatatlan, amit ember kezéből vesztek el, annak sokáig nem örülhettek. Ne várjatok jutalmat semmiért sem, akkor kevés kísértést kell elszenvednetek! Ne akarjatok hatalmat mások felett, de legyetek urak lelketeken! A koronát ezzel már a fejetekre tettétek. A szolgálat hatalma a legnagyobb rangot adja viselőjének.

Az utolsó időkben nagy kísértések jönnek. Mindnek ugyanaz a gyö­kere. Arra akar rávenni titeket, hogy magatokat társaitok elé helyezzé­tek. Ne ijedjetek, meg, ha énetek hangosan kiabálva követeli jussát! Üljetek le és hallgassátok Atyátok szavát a csöndben! Kérdezzétek meg magatoktól, mi történhet veletek, ha a kiabáló hangnak nem engedel­meskedtek. Először kétségbeesés tör fel belőletek, és énetek gyorsan sorolja, mi mindentől estek el, ha kívánságát nem teljesítitek. Vizsgáljá­tok meg, igazat beszél-e?! Talán elpusztultok, ha az akarat nem valósul­hat meg? Semmiképpen. Isten a küzdők kezét nem engedi el, ezt ne fe­ledjétek! Beszéljetek vele, engedjétek, hogy megnyugtasson titeket! A biztató, megnyugtató szavak Tőle áradnak felétek, ebben higgyetek! Míg csak kiabálást, kétségbeesett panaszkodást hallasz bensődben, ad­dig magaddal beszélsz. Amikor a csöndes vigasz mondatai végre eljut­nak zaklatott idegeidhez, tudd, hogy Istent engedted beszélni lelkeddel!

Ne féljetek önmagatokkal találkozni! Keressétek a csendet, amely­ben erre sort keríthettek! Hagyjátok az ént kiabálni! Jobb, ha nyíltan megteheti ezt, mert különben állandó suttogásával zaklat benneteket. Csalni akar, ne engedjétek! Erejét ne becsüljétek le, méltó ellenfélként bánjatok vele! Ültessétek házatokban a legszebb szobába, mutassátok meg neki vagyonotokat! Hadd tudja, hogy nem akárkivel áll szemben! Isten legkedvesebb szolgáját lássa benned, mert az vagy te. Atyátok ismeri minden hibátokat, még mielőtt a vétket elkövetitek, már tudja, hogy megteszitek. Előre lát mindent. Azt kérdezed, miért nem lép köz­be, ha törvényét megszegni készül teremtménye. Mert Isten önmagát is saját törvénye alá helyezte. Isten lélek. A lélek igazság. Az igazság egyenlő a törvénnyel, az pedig az Istennel. A mi Atyánktól indult el, ugyanoda tér az vissza. Istennek egy törvénye van: a szeretet. A szere­tet egyenlő a bizalommal. Isten bízott bennetek, amikor szabad akaratot adott nektek. Törvénye nem ismeri az erőszakot, csak az igazságot. Az Atya sosem avatkozik tetteitekbe, mert ez ellenkezik törvényével. Ha az isteni akaratot megszegitek, magatokat büntetitek. A bűnt ti al­kottátok meg, és nem Isten.

Sokféle bűnt ismertek ezen a Földön, de mindnek egy az eredője: az emberi akarat. Nem kellene újra és újra születnetek, ha megértenétek, hogy magatokat a törvény alól ki nem vonhatjátok. Kétezer évvel ez­előtt azért jöttem közétek, hogy hamis törvényeitekkel szembeállítsalak titeket. Meg is mutatkozott eredménye. Keresztet ácsoltatok és testemet elpusztítottátok, mert az igazságot elviselni nem tudtátok. Isten törvé­nyét nem szerettétek, ezért másikat írtatok helyette. A tiéteket sem tart­játok be, hisz az a szolga, aki nem engedelmeskedik a nagyobb úrnak, miként hajthatna fejet a kisebbnek?

Azt mondjátok, bűn a tolvajlás. Igaz ez, mert akinek adott az Isten kezet, az dolgozzon, és ne lopjon vele. Ti mégis különbséget tesztek a bűnösök között. Aki milliókat von el a közösből a maga hasznára, azt törvényetek felmenti, aki kevesebbet vesz ugyanabból el, azt elítéli. Nem a bűnt tekintitek, az embert nézitek. Aki tekintélyes és pénze bő­séges a védelemre, ritkán kerül börtönbe. Oda a kevésbé tehetősek ke­rülnek.

Elítélitek az erőszakot. Helyesen teszitek, bűnös a bűnöst ne üsse, bottal a másikat ne kényszerítsétek. Aki embert öl, arra halált kiáltotok. Ti ítélkeztek Isten helyett. Azt hiszitek, mert kezetek még nem fogott fegyvert, mert szándékotok nem követelt vért, ítéletet mondhattok afe­lett, aki ezt már megtette. Ne feledjétek, mit tanítottam nektek! A ti világotokban a cselekedet nyilvánul meg, de idefenn a szándék sem maradhat rejtve. Gondolatban sokan öltök, gyűlöletetekkel pusztítjátok társaitokat. Nem szeretitek az öregeket. Utatokban vannak, kellene még az a kicsiny hely is, melyet e világban elfoglalnak. Mi látjuk idefenn, hány unoka és meny sóhajtozik naponta, akiknek az öreg szülők gondo­zása teher. Nem kell már az nektek, akinek hasznát nem veszitek. Rosszul cselekedtek.

Olyan idők jönnek, amikor az idősek tapasztalatára nagy szükségetek lesz. Megtudjátok, hogy miként éltek ők a régi idők­ben.

A technika elkényeztetett benneteket. Mindent gépesítettetek, így az elektromos áram számotokra nélkülözhetetlen. Amikor a feszültség megszakad, leáll az élet. Nagyvárosokban megszűnik a forgalomirányí­tás. A káoszban a gépjárművek használhatatlanok lesznek. Nagy érték­ké válik a kerékpár, és boldog, akinek lába a gyaloglásról még nem szo­kott le.

Az adatok elvesznek. Munkahelyeken a számokat, neveket gépek őr­zik, így a műszerek pusztulásával ezek is törlődnek. Adminisztráció nélkül nektek az élet elképzelhetetlen, mert a cselekedetet papírokhoz kötitek. Mindenhez kártyát készítetek, azok nélkül már mozdulnotok sem lehet. Amivel magatokat feleslegesen körbe vettétek, az omlik fe­jetekre.

Nagy értéke lesz a mechanikus eszközöknek. Újra használni kény­szerültök a kezeteket. Az idősek ebben vezethetnek titeket. Viharok, rengések rongálják meg épületeiteket, amiket gépekkel már nem javít­hattok meg. Használjátok az eszeteket és az erőtöket! Akiknek közelé­ben idősek élnek, köszönjék meg Istennek, és alázattal kérdezzék az öregeket, hogy miként cselekedjenek! Térjetek vissza a régmúlt idők erkölcséhez! Az öregek üljenek, a fiatalok tevékenykedjenek! Ti, gyer­mekek, fogadjátok meg a tapasztalaton átizzott jó tanácsot!

Nem lesztek könnyű helyzetben! Sokan több diplomát is szereztetek, beszéltek három-négy idegen nyelvet. Ismeritek a számítógépet, a világ minden tájáról áramlik az információ felétek. Zsebetek míg pénzzel van tele, veszélyt nem éreztek. Gondolkodjatok, mit tesztek majd, ha fontosnak tartott dolgaitok többé nem vesznek körbe titeket. Miként töltitek estéiteket, ha televízió elé nem ülhettek. El tudjátok-e viselni a csendet?

Tanuljatok meg úgy élni, hogy magatokat nehéz körülmények között is el tudjátok látni! Tanuljatok meg gondolkodni! Amit kézzel elvégez­hetsz, ne géppel tegyed! Élelmedet ne tasakokból főzzed! Vegyél fris­set, ezt készítsed! Idő kétszer annyi kell ehhez, de tested meghálálja erőfeszítésed. A nap ne késő éjjel érjen véget nektek! Ha leszáll az est, üljetek azok körébe, akiket mellétek rendelt Isten. Beszélgessetek vagy imádkozzatok csendben. Készítsétek fel lelketeket az eljövendő időkre!

Noé napjait élitek. Az igaz férfiú Isten tanácsát követve hajót épített. Semmivel sem tudott többet, mit amit most magam közöltem veletek. Hitte, hogy a figyelmeztető szavak nem hiába érkeztek fülébe. Meg­győződése vezette, hogy amit tesz, nem értelmetlen. Az elkövetkezen­dő események titeket meg fognak igazságomról győzni. Nem Magamért küldöm e tanácsokat, Értetek teszem. Felkészítelek bennete­ket az utolsó időkre, hogy ne szenvedjetek. Noé idejében az emberek hasonlóan éltek. Adtak, vettek, házasodtak, férjhez mentek és a közelgő vészből semmit nem észleltek. Aki figyelmeztette őket, arra neheztel­tek, köveket ragadtak ellene.

Veletek is ezt teszik majd, de előbb kinevetnek, másokat megszégyenítenek. Aki hirdeti a végítéletet, az emberek előtt kedves nem le­het. Ne féljetek és ne törődjetek a hangosan nevetőkkel! Önmagatokért cselekedjétek meg kérésemet, így teszitek társaitokért is a legtöbbet. A kegyes élet példája utat mutat a jóakaratú lelkeknek. Ennél többet nem tehettek, csak a krónikás dolga, hogy a vészharsonát megfújja. Beszéljetek rólam, ha kérdeznek titeket, de Immánuel nevét szátokra hiába ne vegyétek! Nem téríteni, cselekedni jöttetek!

Lesznek elegen, akik Jézus nevében űzik tetteiket. Sok hamis száj so­rolja kiforgatott igéimet. Ismerjétek meg ezekben az időkben a Bibliát! Négy Evangéliumom életem hiteles leírása. Ebből mindent megérthet­tek, ami szükséges. Ne csak a cselekményt ismerjétek meg! Gondol­kodjatok a miérteken! Beszéljetek benső szobátokban velem, így köze­lebb kerülhettek az igazság kegyelméhez! Sokan próbálják majd magyarázni a Bibliát. Szavaimat ügyesen kiforgatják. Mondatok hasonló­sága félrevezeti a fület, de ha gondolkodtok, a hazugság nyilvánvaló lesz előttetek. Az én igazságom megfelel a kérdezőnek. Az Úr szereti a gondolkodó lelkeket. Az igazság kiáll minden próbát, a Szentírás vála­szol a törvényt keresőknek. 

A hamisság nem szereti a kérdéseket. Ne higgyetek azoknak, akik üvöltve szavalják igéimet. Az igazság csöndes, ereje önmagában teljes, nincs szüksége hangerőre. Emlékezzetek arra, hogyan tanítottalak tite­ket! Vesszőt nem vettem kezembe. Tükröt tartottam elétek, de sosem fenyegetőztem. Haragom nekem nem volt, annál több bánatom.

Elmondom, a hazugságot miként különböztethetitek meg az igazság­tól. A hamisság sokbeszédű, az igazság egyszerű. Minek sűrű szavak­kal magyarázni az igazat? A rút leánynak szükséges viselnie fátylat, hogy kérője elől arcát eltakarja. A hazugság ámít, az igazság megvilágit. A hazugság kényelmes, az igazság követel. A hazugság üvölt, az igazság csöndes. Válasszátok az igazat a hazug helyett! Ne legyetek ké­nyelmesek!

Nagyon nagy szükségetek van a csendre. Otthonodban, ha munkádat elvégezve hazaérkezel, ne fogj újabb tevékenységbe! Ülj le és mondj el egy kegyes imát! Köszönd meg Istennek, hogy kenyeret adott a kezed­be! Légy hálás, hogy elfáradhattál! Gondolj azokra, akikkel napod együtt telt, adtál-e nekik szeretetet? Ha igen, köszönd meg Istennek, hogy eltöltött erejével! Ha mulasztottál, tudjad, hogy reggel új nappal áld meg Isten! Ne szalaszd el ismét a lehetőséget! Lelked csendjében magasztald az Urat végtelen jóságáért! Adj hálát szeretteidért, béké­dért! Ha egyedül élsz, ne keseregj! Tudd, hogy a világért így még töb­bet tehetsz! Imádkozz minden emberért, aki a Földön él! Ne hidd, hogy hiába cselekszed! Kegyes imád oda talál, ahol a legnagyobb szükség­ben élnek a lelkek. Sok millió társadért imádkozhatsz egyetlen fohász­ban. Tudd, hogy nem teszed feleslegesen! Ne csak a láthatóban higgye­tek! Ima a földön minden. Imádkozzatok, Isten Fia arra kér titeket!

Ámen.

Szemlézte Bíró László

 

kisertes-1.jpg