Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A táplálkozásról

2016.02.24

A táplálkozásról

 

Kedves szellemtanosok

Nem vagyok vegetáriánus, de olvasom a Névtelen Szellem tanítását. Úgy gondolom nem hagyhassuk figyelmen kívül a következő részt ennél a témánál: Névtelen Szellem, Eszter Médium - Titkos Tanítások 1 (4. A táplálkozásról.)

Tulajdonképpen mindegy, hogy az ember mivel táplálja a testét, ha egyszer a lélek megtalálta

a helyes irányt. A helyes irányban haladó lélek nem csinál magának problémát a táplálkozásból, mert hiszen minden jó, amit az Isten táplálékul teremtett a földre. És ha én mégis bizonyos irányelveket megjelölök, ezzel nem akarok szoros korlátokat vonni, csak éppen azt az irányt kívánom megmutatni, amelyet az ember a táplálkozás terén aggodalom nélkül követhet. Jó az embernek hússal és szeszes italokkal nem élnie, mert úgy a hús, mint a szeszes italok az idegszférára (nem a lélekre!) hatnak. T. i. az idegszféra nagyon érzékeny és hatások felvételére és leadására alkalmas fluidréteg a földi világban. Az idegszféra a lélek és a test öszszekötésére szolgáló és a testet fenntartó harmadlagos életerőnek a produktuma, illetőleg valami, a lélek kisugárzásából és valami az anyagi életnek besugárzásából a lélekre, ami közvetlen kapcsolatot képez a kettő között.

Tehát ennek a kettős hatásnak a vegyüléséből származik az idegszféra. Minél érzékenyebb, minél fejlettebb, minél többoldalúan képzett valamely lélek, annál szenzitívebb az idegszférája. Ez a szenzitív idegszféra a testből jövő s a testen keresztül az egész környező természetből jövő behatásokat közvetíti a lélekre. A lélek pedig az ő mozdulatait, az ő törekvéseit, az ő egyéni életének a kisugárzását közvetíti rajta keresztül a világra. Ezért nem mindegy az, hogy ez az idegszféra mit közvetít a lélekre, és nem mindegy, hogy a lélek mit sugároz keresztül az ő idegszféráján a világba. A léleknek vannak kedélyhullámzásai, amely kedélyhullámzásokat sokszor a külső benyomások, sokszor pedig a szellemnek benső állapotai hoznak létre. Törvényesen kiképzett szellem, a törvényes alapokon, igazságon nyugvó, kiegyensúlyozott lélek nyugodt, békés, harmonikus benyomást sugároz a világba; a nyugtalan, önmagában is elégedetlen és önmagában is harmóniátlan lélek pedig ugyanilyen benyomásokat sugároz ki a vele érintkező emberekre és az egész környező természetre.

A szellemileg kiegyensúlyozott, lelkileg harmonikus ember táplálkozhatok bármivel, az nem fogja befolyásolni az ő nyugodt kedély világát.

Azonban a nyugtalan és természeténél fogva ki nem egyensúlyozott lélekre már nagy hatással van a külvilág, miért is az ilyen gyorsan hevülő, lobbanékony vérmérsékletű embereknek különösen nem válik javára sem a hús, sem a szeszes italok, áltálában semmi izgató étel és ital élvezése. Az ilyen lélek azért nyugtalan, azért izgul és tevékenykedik, mert elégedetlen, mert nem találja önmagában azt a békét, amelyre törekszik. Mert hiszen az idegszféra is kívánja a békés megnyugvást.

Ha mármost az ilyen kiegyensúlyozatlan kedélyű ember hússal táplálkozik, akkor ezeken a nyugtalan testi erőkön kívül azok az állati fluidok, amelyek még nem végezték el a pályafutásukat, azaz nem élték ki magukat, a táplálékul felhasznált húsban akként hatnak, hogy az állati testhez kötött és abból kisugárzó életerők, amelyek még benne vannak a húsban és a vérben, még nagyobb nyugtalanságot okoznak, és békétlenségre izgatják azt az embert, akinek erre úgyis megvan a hajlandósága.

Különösen az ilyeneknek ajánlom a növényi táplálkozást és a gyümölcsöt, valamint a tejjel való táplálkozást. A tejben t.i. természettől fogva az egész test táplálására szükséges anyagok benne vannak.

Azonkívül még egy fontos szempont érvényesül itt. A tejet tulajdonképpen a szeretet, az odaadás választotta ki a szervezetből, azért a tej mint táplálék az idegekre, megnyugtató hatássál van. Nem egészen így áll azonban a dolog a tojással. Ez is táplálja ugyan, sőt felfokozza az idegek erejét, azt a bizonyos sugárzást, de nincs megnyugtató hatása. Csak aki nagyon el van gyengülve, és kifáradva, és akinek az idegzete kimerült, az találja meg a tojással való táplálkozásban az idegerő pótlását. De ha nincs kifáradva és kimerülve, sőt túl van táplálva, akkor a tojás nem ajánlatos, mert túlkapásokra ingerli az embert.

Akinek tehát elég vére van, aki nincsen elfáradva, nincsen kimerülve, annak egyenesen káros és veszélyes, mert meggondolatlanságokra, helytelenségekre, egyszóval túlzásokra ösztönzi.

Megnyugtató és jótékony hatású táplálék tehát: a tej, a gyümölcs és azok a főzelékfélék, amelyeket nyersen is meg lehet enni.

A nyers táplálkozásnál azok a sók hatnak erősítőleg a szervezetre, amelyek a föld vegyi alkatrészeit teszik ki. A nyers táplálkozásnak az az előnye, hogy a föld természetéből a növényekbe átszívódott elemek nagyszerűen helyezkednek el a test erői között és kiegyensúlyozzák és pótolják azokat az elhasznált erőket, amelyek a fáradtság áltál elégnek. Ezért különösen a nyers gyümölcsök igen ajánlhatók. Ha azonban az emésztő-szerveknek valami hibájuk van úgy, hogy azok nem képesek megbirkózni ezekkel a nyers savakkal, akkor ezek bizonyos mérgekké alakulnak át a szervezetben, mert nem tudják őket felbontani a szervezetnek azok a nedvei, amelyek el vannak satnyulva.

(A szellem a lelken keresztül igyekszik éreztetni az ő hatásait az anyagvilággal, mert szükséges is, hogy az anyagvilágot telítse az ő érzelmeivel és egyéb hatásaival; viszont szükséges, hogy az anyagvilágból eredő hatásokat is feldolgozza a maga számára)

A húsban fel vannak fokozódva a növényekben talált elemek, mert azok az állati testben már egy magasabb fokozatot nyernek, mivel az állati test idegszférájának a hatásaival telítődnek. Vannak állati testek, amelyek annyira telítve vannak az állat életélvének ellentétes természetével, hogy azok az emberi test táplálására teljességgel nem alkalmasak. Ilyenek a húsevő állatok. Ezeket tisztátalanoknak mondja Mózes törvénye. Hogyha ezeket az emberek megennék, ezek borzasztó rossz hatássál lennének az ő természetükre, úgyszólván megmérgeznék a szervezetet.

Eredetileg az ember nem volt húsevő, hanem növényevő. Csak később, amikor már tudatossá vált a rossz az emberekben, akkor szoktak rá a húsevésre és az állatoknak e célból váló meg- ölésére. Aki állatokat öl nagyobb mennyiségben, az az idegszférájának az érzékenységét elveszti, és tompulat áll be nála úgyannyira, hogy a szellemvilág létezéséről nem képes tudomást venni egyszerűen azért, mert az ölés által a halál törvényét hozza magához közelebb.

Az ölés nem Isten akarata, mint ahogy a törvénytelen életek nemzése, a törvénytelen életek előhívása, megtestesítése sem Isten akarata. Tehát ameddig a földön az élet törvénytelen előhívása úgyszólván „törvényes”, azaz indokolt, addig a halál törvénye is indokolt. Miután azonban az emberek ezt a törvényt áthágták, több a szaporulat az állatoknál, mint lennie kellene, és ezt a szaporulatot megeszik az emberek. És éppen azért, mert az emberek megeszik, és mesterséges úton felfokozzák, sőt bizonyos irányba kergetik az életelv megjelenési formáját: ezzel az élet-élvnek elvágják a természetes helyfoglalását a világban, s olyan fajokat hoznak létre, amelyeknek nincs semmi magasabb rendű céljuk.

Mert mindent valami nagyobbszerű, valami jobb céllal lenne csak szabad az életbe hívni.

Amikor egy bizonyos faj elérte a maga megjelenésének legmagasabb fokát a földi mérték szerint, akkor az a faj kipusztul anélkül, hogy az emberek kipusztítanák. Azonban az emberek azokat a fajokat, amelyek az emberi céloknak nem kedveznek, kipusztítják, sőt sokszor azokat is kipusztítják, amelyek nekik kedveznek, úgy, hogy azután szeretnék őket visszahívni az életbe. Ez azonban már nem megy, mert akkor már az a kipusztult faj, amelyet az emberek pusztítottak ki, más úton és módon keres magának életlehetőséget. Hogyha az emberek abból a célból akarnák kipusztítani a kártékony állatokat, hogy a gonosz életelveknek a megjelenését meggátolják, akkor először önmagukban kellene megszüntetniük a gonosz elveket, és akkor megszűnnék a gonosz állatok életlehetősége is, mivel nem nyernének fluidokat a megjelenésre. Hiszen ezek a fluidok és erők eredetileg is a bűnös emberi lélek elhullatott erői voltak, amelyek állati formákban kerestek megjelenési lehetőséget. Ezek a szertelenségek és kilengések mind óriási katasztrófákat hoznak nemcsak az egyes embercsoportokra, hanem még a szellem-rajokra is, amikor t. i. az ilyen ember-csoportok a szellemvilágba kerülnek.

Mindezek dacára a nagyon mérsékelt húsevés és borfogyasztás a mai emberiség fejlettségi színvonalán törvényes állapot, mert a föld mostani fokozatán még nem elég érett arra, hogy kizárólag növényi táplálékkal éljenek az emberek, mert nagyon különböző fokozatú szellemek vannak testben a földön.

 

 --Seng--