Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Teremtés

2012.11.11

A Teremtés

a-teremtes-02.jpg

A nagy robbanás, a Kozmosz keletkezése 15 milliárd évvel ezelőtt következett be.

 

A csillagászok távcsöveikkel 9 milliárd fényévre látnak el, számítások alapján jött ki visszaszámolva a 15 milliárd év, ami egyezik a szellemi közlésekkel is. Az - Ősbukás - kiszakadás az Őstisztaságú világrendből, mely csak messziről látszik óriásnak. Isten szemében csak egy apró bárányfelhő - a Szentírás szerint "elveszett egy", a 99 igaz között - a táguló Kozmosz.

A Kozmosz egyik legmélyebbre zuhant pontja a Föld.

Az Ősbukás rövid (nagyon rövid) szellemtani története:

Isten szellemeket teremtett 150 milliárd évvel ezelőtt, ők voltak az elsődteremtett szellemek, melyek duál - szellemek voltak, két részből álltak, adó és befogadó részből. (Jin és Jang, a mi nyelvezetünk szerint, vagy úgyis mondhatnánk lefordítva teljesen az értelmezési szintünkre, hogy férfi és nő, de ez igaziból nem fedi így a valóságot, mert a szellem adrügön, így nincs szüksége nemiségre.)

Ezeket a szellemeket a körforgás tartotta össze, és ez a körforgás a SZERETET energiája volt, ez összefogta a szellem két részét, ami így képezte az egységet.

A szellemek egyéni névvel és feladattal lettek az ÉLETRE hívva, és Isten szeretete járta át gyermekeit! Isten feladatot adott gyermekeinek, segített nekik ebben törvények megalkotásában, de annyira szerette őket, hogy szabad akarattal is felruházta őket, hatalmas teremtő erővel, és útjára bocsátotta gyermekeit. Gyermekei egy része letért az útról. Ennek a letérésnek törvényszerűen a szabad akarat is részese volt, mert hagyta a szellemet, hogy megtapasztaljon mindent, amit szeretne, így a tiltás ellenére a rosszat is. A teremtett elsőd szellemek egy része nem tartotta be a Törvényeket, ennek oka volt részint a kíváncsiság, de sajnos más szellemek ráhatása, megtévesztése is, így sajnos egy részük eltérve az isteni úttól egyre lejjebb süllyedt, belesűrűsödve fluidjaiba egyszerűen megdermedt a maga által létrehozott közegbe.

Isten egy darabig hagyta őket dermedésükben, majd felébresztette az alvó, pihenő szellemeket, melyek kényszerből, mint a börtönben aludtak hosszú évmilliárdokon keresztül, a saját maguk által létrehozott közegben.   Ez volt az első "bukás", ellenszegülés Isten törvényének!

Isten, miután felébresztette szellem gyermekeit, elmondta újra a törvényeket, és azt, hogy miképpen kell élni, és lehetőséget adott gyermekeinek, hogy visszatérhessenek hozzá, de ugyanazon az úton, amelyen letértek, visszaszerezve erejüket, tudásukat.
A szellemek nagy része felismerte hibáját, és elindul visszafelé a teremtett világokon keresztül, melynek ők voltak a lefelé süllyedésükben a teremtői, és szép lassan visszatértek a "mennyekbe", Isten igaz országába, ahonnan lesüllyedtek! Ellenben a teremtett elsőd szellemek egy része, amikor fel lettek ébresztve hosszú "álmukból", még ezek után is ellenszegült Isten törvényének! Ez volt a legfontosabb, a második bukás! Ugyanis itt már tudatosan szegült ellen a szellemek egy része!

Ezek a szellemek lent maradtak büntetésből és a méltatlanságuk miatt a lenti világban, ami az akkori lesüllyedés szintjének megfelelt, és addig, míg nem érték el a megfelelő tisztulási folyamatot, nem jöhettek át Isten országába, a fenti szintekre. Sajnos nagy részük a mai napig is itt tartózkodik, őket hívja a szellemi nyelvezet ellenerőnek, ellentét erőnek, az emberek pedig Luciferi, Sátáni, Gonosz és Fekete erőnek!

Szép lassan a teremtett elsőd szellemek azon része, mely felismerte hibáját elindult vissza a hosszú úton, és szép lassan, évmilliárdokon keresztül visszatért a kiinduló ponthoz megerősödve tapasztalatban, a szeretet hatalmas erejével felismerve minden hibáját, és minden jót, és tudatosan kezdett el élni újra Isten országában!
S így lassan, minden megjavult, jó útra tért szellem visszatért Isten világába, a letért szellemek (ellenerők, sötét erők, sátáni vagy luciferi szellemek, elvek) viszont lent maradtak ebben a világban (szellemi nyelvezet szerint Napkörben).

A köztes világok kiürültek, melyek akkor jöttek létre, amikor a szellemek lassan egyre –egyre lejjebb csúsztak, és a végén már nem volt olyan szellem, akinek már ott lett volna a helye.

Pedig ezek a világok is paradicsomi világok voltak csodálatos élettérrel. Ekkor Isten gondolt egyet, és elhatározta, hogy ezeket a paradicsomi világokat benépesíti újabb, teremtett szellemekkel, akiknek feladatul tűzte ki, hogy mentsék meg a lent rekedt gyermekeit. Így a teremtett elsőd szellemek segítéségével közösen benépesítették a paradicsomi síkokat is a másodteremtés szellemeivel, melyek egy részét a teremtett elsőd szellemek, a másik részét Isten alkotta! Ettől nem lettek kevesebbek ezek a szellemek, ugyanakkor temető és életerővel bírtak, ezt csak azt bizonyította, hogy az elsőd teremtett szellemeknek is mekkora erejük volt!

És itt kezdődődik a Biblia teremtés története is, amikor a másodteremtett szellemek egyharmada is letért az isteni útról, és lesüllyedt a lenti szférák anyagába, és ugyanúgy belesűrűsödött az anyagba!

(a bukott szellemek elhagyták a paradicsomi világokat). Az Isteni szeretet felébresztette szellemeit egy idő után, amikor látta újra tehetetlenségüket, lehetőséget adott a felemelkedésre, törvényeket alkotott, melyek segítségével lehetőséget kaptak a másodteremtett szellemek a visszatérésre, karöltve a teremtett elsőd szellemekkel, akik annak idején nem követték társaik útját! És ennek már több milliárd éve! De Isten húzott egy határvonalat, és azt mondta, hogy kaptok időt, de amikor újra felelni kell tetteitekért, akkor már nincs bocsánat; kellő időt hagytam mindenkinek a megtérésre, a felismerésre, és aki az utolsó vizsgán nem felel meg, annak komoly, több milliárd évre kiható következménye lesz, és lesznek, akit meg fog semmisíteni!

Tévesen ezt hívják sokan „világvégének”, de helyesen korszakváltásnak kell nevezni. 

Hat napkör alakult ki, a messiási sík az első napkörben helyezkedik el, a második napkör volt a paradicsomi sík, ide lettek teremtve a paradicsomi szellemek, a másodteremtés szellemei.

A harmadik napkörbe kerültek a szellemi „bukást” következményeként az ellenszegülő szellemek, akik annyira szétszakadtak később energiájuk alacsony rezgése miatt, hogy kialakult még három napkör, ahova érettségünk alapján kerültek, azaz rendeződtek a bukott szellemi lények, akikben a bűnös tulajdonságok voltak a mérvadók, a legutolsó napkörbe a szellemileg legszennyezettebb szellemek kerültek. Itt található a mi Kozmoszunk a Föld bolygóval együtt. 

Szellembukásunk fő okai a gőg, harag, irigység, hazugság, düh, féltékenység megjelenése volt, nagyravágyás, és még hosszú a sor.. sajnos.

a-teremtes.jpg


De mi is a BŰN? Mi a BŰN fogalma?

 

A bűn a törvénytelenség. „A törvény betöltése a szeretet” (Rm. 13:10) Nem Isten Törvényének betöltése az, ha csak egy valakit szeretünk, amint az sem, ha másokat szeretve mi magunk tönkremegyünk! A bűn a szeretettől való eltérés!

Most nézzük meg egy másik megközelítésben a Teremtést: 

Az első teremtés lényei, vagyis az elsődszellemek (angyalok) között sok olyan akadt, aki az erő és a hatalom teljében érezvén magát, megszédült saját dicsőségétől. Az ótestamentum, mint Istenhez legközelebb álló szellemnek, a világosság hordozójának (lux fero) Lucifert nevezi, de akinek lelkébe belopódzott a gőg és démonná tevé. (Ésa. 14 12-14.) Ez igazság! Egy gondolat lopódzott az elsődökbe s ez a gondolat a gőg volt! A gondolat, Istennel egyenlővé lenni, a törvényekkel szembeszállni, új mozgási irányt kezdeni, kettősségükből kilépve istenként egyedül képezni "én"-t és önállóan alkotni! Csekélyebbet nem láttak maguk alatt, ők voltak az alkotás legkitűnőbbjei és előttük az ő változhatatlan, hasonlíthatatlan egyéniségével, egyedül csak az Isten állt. Ők Isten visszfénye lévén, követniük kellett volna Isten törvényeit. Jelességük közepette azonban előállt a túlzás, a gőg, az Istennel egyenlővé lenni akarás törekvése. Így nyert a rossz életet, vagyis tért.

Ez az ellentéteszme, a bűn keletkezése.

Isten szabad akaratot adott az elsődöknek és ezáltal lehetővé vált az ellenszegülés, amivel szembeni bármily közvetlen fellépés a már megkapott akaratszabadság módosulását jelentette volna, így az el is maradt. Az ellenszegülőket azonban nem követte valamennyi elsőd.

Voltak olyanok is, akik a törvényes rotációt követve hűek maradtak Istenhez és önmagukhoz. A hű elsődök az ő delejes áramukat, erejüket a maga őstisztaságában megtartották, míg az ellenszegülők ereje a változhatatlannal való összeütközésben megtorpant, eloszlott és tájékozatlanul álltak abban a nagy káoszban, melyet ellenszegülésükkel maguk körül csináltak. 

Az ellenszegülők és a tőlük származott káosz, Isten kegyelmi akaratából bevonatott a természet fejlesztő törvényeibe, a hü elsődök közreműködésével pedig létrejött az első bukott-világ fokozat. Ennek világtestein - az első napokon és azok bolygóin - új élet kezdődött a bukottak számára. Meg volt adva nékik a mód a megtérésre, de szabad akaratuknál fogva meg volt hagyva a mélyebbre süllyedés lehetősége is. Voltak, akik megtérvén visszamehettek az ősnapokba, de sajnos akadtak olyanok is, akik az ellenszegülésben itt sem álltak meg. Ezek tűzkarikákban kivettetvén, egy második világfokozat anyagául szolgáltak, ahol a keményebb természettörvények alkotta mostohább viszonyok voltak hivatva őket észre téríteni. És így tovább hatszoros bukáson át hat világfokozat alkottatott az ellenszegülés megfékezésére. Földünk a hatodik világfokozat egyik naprendszerének bolygója, 

A bukott elsődök az ellenszegülésben levének kitűnővé, azokká lettek, akiket mi gonosz szellemeknek démonoknak nevezünk. Amilyen tökéletesek voltak a hű elsődök a törvényben és jóban, épp olyan tökéletesek voltak az ellenszegülők a gonoszságban és az ellentétben. Ők buktatni, felülmúlni, törvényt kényszeríteni akartak. 

Az ellenszegülés a természet törvényeiben nem maradhatott többé gépiesen lekötve, hanem törvényesen lett kényszerítve, szellemileg megzabolázva azzal, hogy Isten kimondta a kegyelem szavát! Amit Ő teremtett, ami belőle és a mindenségből származott, s bár önakaratúlag fajult is el, megsemmisíteni nem akarta, hanem az ellenállók számára kegyesen és következetesen meghozta az engesztelés törvényeit, hogy általa azok önmaguktól működve és magukat fejlesztve tisztulhassanak.

A hű elsődök közül lettek kiküldve a különféle világfokozatok naprendszereinek vezérszellemei, a Messiások. Mivel azonban a Messiások és a démonok között áthidalhatatlan űr tátongott, szükség volt egy öntudatos békítő izülékre. Ezt az összekötő izüléket Isten az embrió-szellemek (Ádám-Évák) teremtésével hozta létre.Az elsődök Istenhez, míg az embrió-szellemek a Messiásokhoz voltak hasonlók, kiknek tökéletességi foka ő előttük mint elérendő cél lebegett s erre nézve az embrió-szellemek az elsődökével egyenlő képződési szellemi adománnyal és eszközzel lettek felruházva.  

Ők tehát ősvilágossági születésük ellenére az oktatást és képződést az ősnapokban az elsődöktől, míg az elsődök ugyanezeket az ősvilágosságban Istentől nyerték. Ennyi a különbség az első és másod-teremtés között. Az embrió-szellemek öntudatra ébredésükkor már tudatával bírtak annak hogy ellenszegülő szellemek vannak s hogy megkísértést kellene legyőzniük ott, ahová aztán rendeltetésük betöltéseként vitettek, nevezetesen a paradicsomokba. Ezek nem mások, mint azok a helyek, ahonnan a bukott elsődök egy része bűnbánóan visszatért az ősnapokba, illetve másik részük pedig - mivel a kegyelmi törvény általi ébresztés után sem volt hajlandó a megtérésre, főhajtásra - a rend újabb megzavarásának elhárítása érdekében - innen erő-anyagjukkal együtt kidobattak alacsonyabb szintű helyeken (a másodrendű napokon) történő fejlődésre.  

Az első bukás helyei kiürültek és alkalmassá váltak a másod-embrió teremtmények befogadására, amit így lehet összehasonlítani Mózes paradicsomával: 

Ádám és Éva a kettős szellemek (duálok: isteni szikra, gondolat + életprincípium= duálszellem). Olyanok, mint egy háromszög, mely alapjában véve egy, de a szakítás, mármint a személyes bukás által két egyessé lesz, illetve lett mind a bukott elsőd, mind a másod- teremtmények esetében.

Még közelebbről:

Az embrió-szellemek a bukott elsődök létéről tudomással bírtak és képletesen ez az ismeret, a tudás fája. Angyalok (főleg a bukott, de visszafordult) elsődök jöttek hozzájuk és lettek az ő védőszellemeik. Itt nincsenek vadállatok, se mérges növények és tavaszuk örök volt. Lakóik nem ismerték sem a halált, sem a bűnt, tökéletességük felé az út előttük nyitva állt.  

Ezen békés természet közepette azonban, - amint az alsó világokba tekintettek - észrevették az ellenszegülő szellemeket. Azokban rejlett a tilalom, ez volt a tiltott gyümölcs.

Aminthogy betekintésük volt a Messiásokhoz a felső világokba, (élet fája) éppen úgy volt betekintésük az alsó világokba is (a jó és gonosz tudásának fája) és pedig a tilalom tudásával. Világosságot, életet, oktatást felülről nyertek; míglen a megpróbáltatás alulról jött. 

Az embrió-szellemek gyermekkorukból az érett ifjúságba a nélkül mentek át, hogy hibáztak volna. Teljes fejlődésükben voltak az ő szellemeik. Dicső fejlődésnek indulva engedelmesen rotáltak (haladtak) törvényeikkel és világaikkal együtt. Ott álltak Isten és az ellenszegülők között. A kettős-szeretet kifejezését önmagukban bírták. Szellemi szeretetben és ölelésben kellett, hogy az oda jövő embrió-szellemek szülei, vagy jobban mondva: fluidba öltöztetői legyenek, ami küldetésük volt, ezekké kellett volna válniuk, de hátráltatóan lépett közbe az ellenszegülők befolyása és a bukás. 

A tiszta szellemek megjelenése dühbe hozta a démonokat - rádöbbentek a természettörvénnyel szemben kifejtett ellenállásuk tehetetlenségére, alkotási képességük tökéletlenségére. A paradicsomi tiszta szellemek megjelenése megszégyenítette és elöntötte őket irigységgel.  

Az uralkodó természettörvény és amazok tiszta fluidja ugyanis számukra áthághatatlan akadályt képezett, és nem engedte meg, hogy a paradicsomokba betörjenek; elkövettek hát mindent, ami csak az ő szabad akaratuktól ellenszegülő értelmiségüktől és behízelgő érzékiségüktől kitelt, hogy amazok kíváncsiságát keltsék föl s ezáltal az ellenszegülés megízlelésére vágyat ébresszenek bennük. Sajnos, ez részben sikerült is nekik. Az embrió-szellemek egy része lépre ment s kivettetvén a paradicsomi világokból, a bukott elsődök sorsára jutottak, vagyis ők alsó világokba kerültek. Földünk a legmélyebbre süllyedt és legérzékibb fokozatú világtestek egyike.  

Az elmondottakból kitűnik, hogy a spiritizmus nagyon is számol a bűnesettel és tudja, mi az igazi ok, de azt is érthetőnek találja, hogy Mózes, tekintve az ő kortársainak értelmi fejletlenségét, nem is adhatott volna a föld és emberei származásáról másmilyen tájékoztatást, mint aminőt könyvében írva találunk. 

Ha ugyanis úgy írta volna meg, mint ahogyan az a "Szellem, erő, anyag"-ban olvasható, ki értette volna meg? Hiszen ekkor a földet általánosan valami nagy sík korongnak tartották, és azt hitték, hogy a nap jár-kél az álló föld felett! A csillagokról meg azt gondolták, hogy azok csupán a földfeletti égboltozat ékesítésére való csecse-becsék.  

--Seng--

"...minden, ami rajtunk kívül van, idegen nekünk; csak amit ismerünk, amit tudunk, amit érzünk, az a miénk. Mert hiába van a legnagyobb szépség, ha mi vakok vagyunk, nem gyönyörködhetik a lelkünk benne, ha benne élünk is. Hiába járunk a tavasz illatos virágai között, ha a szaglásunk tompa, nem élvezhetjük az illatot."
 
Névtelen Szellem

a-teremtes-03.jpg